Három szó, amelyet egy laikus könnyen szinonimának tekinthet, valójában három különböző fogalmat jelöl. Mindhárom a szélsőséges hideghez kapcsolódik, de más kérdésre keresi a választ: hogyan állítható elő az alacsony hőmérséklet, hogyan reagálnak rá az élőlények, illetve hogyan használható a hideg emberi test megőrzésére. Ha világosan elkülönítjük ezt a három fogalmat, könnyebb megérteni, mit jelent a krionika, és mit nem.
Kriogenika: a hideg fizikája
A kriogenika elsősorban fizikai és műszaki terület, nem a biológia része. Azt vizsgálja, hogyan lehet elérni és fenntartani a nagyon alacsony, jellemzően -150 °C alatti hőmérsékleteket, hogyan cseppfolyósíthatók a gázok, és miként viselkednek ilyen körülmények között a különféle anyagok. Ez adja az eszköztárat: a hűtőrendszereket, a folyékony nitrogént és a szigetelt Dewar-edényeket, amelyek nélkül semmi más nem működne. A krionika a kriogenika eszközeit és technológiáit használja.
Kriobiológia: hogyan bírja az élet a hideget
A kriobiológia azt kutatja, hogyan hat a hideg az élőlényekre. Azt vizsgálja, hogyan károsítja a fagyás a sejteket, és hogyan tudják a krioprotektív anyagok megakadályozni, hogy jég keletkezzen és szétroncsolja őket. Ez régóta bevett kutatási terület: ennek köszönhetően spermiumokat, petesejteket, embriókat és bizonyos szöveteket is rutinszerűen fagyasztanak le, majd felolvasztanak. A kriobiológia eredményeire épül a vitrifikáció is: ezzel az eljárással a szövetek jégkristály-képződés helyett üvegszerű állapotba kerülnek.
Krionika: a kettő alkalmazása embereken
Krionikáról akkor beszélünk, amikor a kriogenika és a kriobiológia módszereit emberi testen alkalmazzák. Ez olyan eljárás, amelynek célja egy ember testének vagy agyának kriogén hőmérsékleten történő megőrzése a jogi halál bekövetkezése után. A kriogenika fizikai eszközeit és a kriobiológia módszereit felhasználva arra törekszik, hogy az agyi struktúrákból a körülményekhez képest a lehető legtöbb megmaradjon, amíg az orvostudomány esetleg képes nem lesz azok helyreállítására. A krionika egyik alapfogalma az információelméleti halál: e felfogás szerint az ember akkor tekinthető végleg elveszettnek, ha az emlékeket és a személyiséget hordozó agyi struktúrák annyira sérültek, hogy már semmilyen módon nem rekonstruálhatók. Ez a jogi halálnál szigorúbb feltétel. A kriogenika biztosítja a szükséges alacsony hőmérsékletet, a kriobiológia a módszertani alapokat, a krionika pedig ezek emberi megőrzésre való alkalmazását jelenti.
A megkülönböztetés azért fontos, mert a bírálatok gyakran összemossák ezeket a területeket, vagy azt feltételezik, hogy a krionika egyszerűen úgy kezeli az emberi testet, mintha egy darab húst fagyasztanának le. Ez nem így van. A krionika alkalmazott terület, amely a kriogenika és a kriobiológia eredményeire épít, ezért árnyaltabb képet igényel annál, mint amely a közvélekedésben gyakran megjelenik.
Röviden: A kriogenika a nagyon alacsony hőmérsékleteket vizsgálja. A kriobiológia azt kutatja, hogyan reagál az élő szövet a hidegre. A krionika mindkét tudomány eredményeit az emberek jogi halálát követő megőrzésére alkalmazza.
Fedezze fel ezt a gyakorlati eszközt
Használja az interaktív eszközt a cikkben szereplő kérdés feltárásához.
Az interaktív eszköz betöltése folyamatban...
További olvasmányok